Harangszó április 8-án Nyomtatás
2018. április 07. szombat, 12:04

TÖRÖKBÁLINTI HARANGSZÓ

A Törökbálinti Római Katolikus Egyházközség heti hírei

2018. április 8. Húsvét 2. vasárnapja

Az Isteni Irgalmasság Vasárnapja

"Hittél, mert láttál. Boldogok akik nem látnak, mégis hisznek".

Plébániánk hírei

  1. A hétköznapi szentmisék reggel 7 órakor kezdődnek, kivéve a csütörtöki napon, amikor reggel 6 órakor. A vasárnapi misék rendje: reggel ½ 8-kor, délelőtt 10 órakor és este 6 órakor.
  2. A mai vasárnapot II. János Pál pápa 2000-ben Szent Fausztína nővér közlései alapján az „Irgalmasság Vasárnap”-jának nyilvánította. A Vatikán 2002. június 29-én kelt dekrétuma szerint teljes búcsú nyerhető a szokásos feltételek mellett.
  3. Mivel március 25-e idén Virágvasárnapra esett, így Urunk születésének hírüladása – régies elnevezéssel: Gyümölcsoltó Boldogasszony – ünnepét április 9-én, hétfőn üli meg a Világegyház.
  4. Ne feledkezzünk meg a húsvéti szentgyónásról és szentáldozásról!
  5. A ma esti szentmise gyógyító mise lesz.
  6. Jövő vasárnap délután ½ 5-kor folytatódik a Szentségimádás Iskola előadás-sorozata.
  7. 2018. június 24. és 29. között kerül megrendezésre Törökbálinton, egyházközségünkben a keresztény Szentjánosbogár tábor. Várhatóan 80–100 10–16 éves korú gyerek érkezik az ország különböző pontjairól, számukra kérünk szállást, szerény reggelit és vacsorát. További részleteket a Harangszó belső oldalán olvashatunk!

Tamás keze

Olvasmány az Apostolok Cselekedeteiből

(ApCsel 2,42-47)

Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. Félelem fogott el mindenkit, mert az apostolok révén sok csoda történt és sok jel adatott. A hívek mind összetartottak, és közös volt mindenük. Birtokaikat és javaikat eladták, s az árát szétosztották azok közt, akik szükséget szenvedtek. Egy szívvel-lélekkel mindennap összegyűltek a templomban. A kenyeret házaknál törték meg, s örömmel és tiszta szívvel vették magukhoz az ételt. Dicsőítették az Istent, és az egész nép szerette őket. Az Úr pedig naponként vezetett hozzájuk olyanokat, akik hagyták, hogy megmentsék őket.

Szentlecke Szent Péter első leveléből

(1Pét 1, 3-9)

Legyen áldott az Isten és Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki minket nagy irgalmában új életre hívott Jézusnak a halálból az élő reményre való feltámadása által, hogy a mennyekben elpusztíthatatlan, tiszta és soha el nem hervadó örökség várjon rátok. Az Isten hatalma megőrzött titeket a hitben az örök üdvösségre, amely készen áll, hogy az utolsó időben majd megnyilvánuljon. Ezért örülni fogtok, noha most egy kicsit szomorkodnotok kell, mert különféle kísértések érnek benneteket, hogy a próbát kiállva hitetek, amely értékesebb a tűz próbálta veszendő aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltó legyen a dicséretre, a dicsőségre és a tiszteletre. Noha nem láttátok, mégis szeretitek; bár most sem látjátok, mégis hisztek benne. De mivel hisztek, ujjonghattok a megdicsőültek kimondhatatlan örömével, mert eléritek hitetek célját: lelketek üdvösségét.

Evangélium Szent János könyvéből

(Jn 20, 19-31)

Amikor beesteledett még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványoknak, ott, ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót. Belépett és köszöntötte őket: "Békesség nektek!" E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: "Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad."

A tizenkettő közül az egyik, Tamás vagy melléknevén Didimusz, nem volt velük, amikor megjelent nekik Jézus. A tanítványok elmondták: "Láttuk az Urat!" De kételkedett: "Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem." Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok, s Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: "Békesség nektek"'

Aztán Tamáshoz fordult : "Nyújtsd ide az ujjadat és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és tedd oldalamba! S ne légy hitetlen, hanem hivő!" Tamás fölkiáltott: "Én Uram, éé Istenem!" Jézus csak ennyit mondott: "Hittél, mert láttál. Boldogok akik nem látnak, mégis hisznek".

Jézus még sok más csodajelet is mutatott tanítványai előtt, amelyeket nem jegyeztek föl ebben a könyvben. Ezeket azonban följegyezték, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, s hogy a hit által életetek legyen benne.

A feltámadás jelenlétében

Húsvét eget-földet átfogóan mindnyájunk ünnepe. Ünnepel az egész Szentháromság, hiszen a feltámadott Krisztus immár véglegesen és teljesen eggyé válhatott az emberrel. Ünnepel az egyház, a feltámadt Krisztus teste és jegyese, amelynek új tagjai születtek a húsvéthajnali keresztségben. Ünnepel – bár részben öntudatlanul – az egész emberiség, hiszen a feltámadásban kapott irányt és értelmet halálba hanyatló élete.

„Békesség nektek!”

Jézus csöndesen és szelíden, de egy hatalmas, eddig ismeretlen új élet sugárzásában jelenik meg tanítványainak. Jelenéseiben nemcsak megmutatja magát, bizonyítva hogy valóban él – bár új életének egészen mások a dimenziói mint a mi földi életünknek – hanem megteremti ennek az új világnak az életformáját: odaajándékozza éltető Lelkét azoknak, akik hisznek benne. A Pünkösd eseménye megy végbe mindjárt Húsvét estéjén. Jézus átadja a megígért Lelket övéinek: „Vegyétek a Szentlelket!” Aminthogy rájuk bízza a küldetést is: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.”

Az Evangélium húsvéti történeteiből is nyilvánvaló: nem annyira az a fontos, hogy Jézus feltámadása után pontosan hol fordult meg, merre járt, mely helyekre tette be a lábát, hanem az. hogy kiknek jelent meg, kiknek a szívébe hatolt be a feltámadásban beteljesült jelenlétével, kikben születik meg feltámadott élete, kik fogadják be a Szentlelket. Az emberek a fontosak számára, nem a helyek és a tárgyak. Hiszen az emberekben születhet meg már itt a földön az Isten Országa, amelyet életével hirdetett s halálával beteljesített.

„Én Uram, én Istenem”

Az apostolok tanúságtétele nem győz meg mindenkit egy csapásra Jézus feltámadásáról. Még a Tizenkettő egyike, Tamás is megragad a kételkedésben. Feltételeket szab, bizonyítékokat követel. Különös és szokatlan Jézus válasza. Isten már az Ószövetség történetében is szuverén, hatalmas úrnak bizonyult, aki gondoskodott népéről, de nem hagyta, hogy feltételek elé állítsák, követelődzenek vele szemben. Jézus is visszautasította azokat, akik bizonyítékul csodát követeltek tőle. Tamásnak mégis engedett: teljesíti kérését, engedi, hogy saját kezével-szemével győződjék meg arról, hogy az élő Jézus áll előtte. Tamás lát – és megtér: hitével felismeri, és feltétlen hódolattal elfogadja Jézusban az Isten Fiát: „Én Uram, én Istenem!” Az érzékszervekkel való megbizonyosodás tehát csak előkészítés – a hitnek ezután kell megszületnie benne. Az előző nem pótolja az utóbbit.

Az Evangélium – bizonyára már a későbbi keresztény nemzedékek okulására, akiknek nem adatott meg a Jézussal való személyes találkozás – hozzáfűzi: „Boldogabbak, akik nem láttak, és mégis hisznek.”

Sokunknak bizonyára rokonszenves Tamás, hiszen a mi hitünkben is sokféle kétely bujkál. Talán olykor bizonyító jelet várunk, talán segítséget valamilyen szükségünkben, talán tisztánlátást életünk vagy a világ zavaros helyzeteiben. Oltalomra, segítségre, biztonságra vágyunk. Nem feledhetjük ilyenkor: Isten mindig gondoskodik rólunk, de nem mindig úgy, ahogyan mi szeretnénk – elgondolásai eltérhetnek a mi terveinktől. Másrészt viszont semmilyen „isteni jel” nem tudja helyettesíteni a hitet: azt, hogy feltétlen bizalommal elfogadjuk Istent Atyánknak, Jézust testvérünknek, a Szentlelket lelkünknek.

„Élő reményben”

Isten teremtő hatalma mutatkozik meg Jézus feltámasztásában. Teremtő hatalmával képes minket is újjáteremteni bűnnek és halálnak alávetett életünkből. „Feltámadása által élő reményre teremtett újjá bennünket.” Húsvét ünnepe elmúlt. De az ünnep csak akkor töltötte be szerepét életünkben, ha Húsvét Valósága megszületik és tovább él az életünkben. Ha az ünnep elteltével folytatódó hétköznapokban, a „kísértések közepette” is a feltámadás életét éljük tovább: a bennünk már megszületett, ám egyelőre még rejtve jelenlévő üdvösséget hordozva, őrizve.

Állhatatos, a megpróbáltatásokban is kitartó hitünk, megbocsátásra és irgalmasságra való készségünk, szelídségünk, türelmünk, a nehézségekben is megőrzött derűs reményünk lesz a bizonyítéka és jele annak, hogy Krisztus valóban feltámadt, a mi életünkben is, az egész világ üdvösségére.

Szentjánosbogár Tábor

2018. június 24. és 29. között Törökbálint lesz az Szentjánosbogár tábor egyik helyszíne, melyre körülbelül 80–100 10–16 éves gyermek érkezik. Szállásukat házaknál szeretnénk megoldani. A szállásadóktól azt kérnénk, hogy fogadjanak be legalább két gyereket és az öt éjszakára biztosítsanak szállást nekik (hálózsákot és polifómot hoznak magukkal, tehát ágyra és ágyneműre nincs feltétlenül szükség). Öt napon át szerény reggelit és vacsorát adjanak a gyerekeknek. Vegyünk részt minél többen a befogadásban, idősebb és fiatalabb testvérek egyaránt! Előre is nagyon köszönjük, hogy befogadják őket!

A jelentkezésről további információk a kitett plakáton találhatóak, bővebb információ: Asztalosné Hódsági Mária (06-70-535-9225) és Kolozsi Réka  (06-30-539-3259).

A hét napjainak üzenetei:

Április 9.

Hétfő

Iz 7,10-14;8,10c – Zsid 10,4-10

Lk 1,26-38

 

Urunk születésének hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony

Április 10.

Kedd

ApCsel 4,32-37

Jn 3,7b-15

 

Köznap

Április 11.

Szerda

ApCsel 5,17-26

Jn 3,16-21

 

Szent Szaniszló püspök és vértanú

Április 12.

Csütörtök

ApCsel 5,27-33

Jn 3,31-36

 

Köznap

Április 13.

Péntek

ApCsel 5,34-42

Jn 6,1-15

 

Köznap

Április 14.

Szombat

ApCsel 6,1-7

Jn 6,16-21

 

Köznap

Egyházközségünk internet honlapjának címe: www.tbkat.hu

A Törökbálinti Harangszót szerkeszti: Turai István.

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.